Szép, zöldes árnyalatú krém. Friss, üde már látványra is. Tulajdonképpen ez a "vajas kenyér retekkel" viccesebb változata. Benne van a retek csípőssége, a vaj kémessége, lágysága. Ha vesszük a fáradságot, és nemcsak letoljuk az egészet a robotgéppel, akkor még roppanó frisseséget is kapunk az élményhez. Türelem és/vagy idő hiányában folyamodjuk nyugodt szívvel az előbb említett módszerhez.

Remekül működik étvágygerjesztőként, de adhatjuk uzsonnára kenhetjük szendvicsbe kirándulásra, piknikre. (Egy közeli étterem étlapján előételként szerepel, majd megnézem, ők hogyan készítik.)

A retek levele igenis ehető, nemcsak a nyulak számára. A francia háziasszonyok előszeretettel használják krémlevesnek (mondjuk a mi csalánlevesünkhöz tudnám hirtelen hasonlítani), salátába. Kevesebb étel megy a szemétbe, több vitamin a szervezetünkbe. Válasszunk nagyon friss levelű retket a piacon vagy, ha helyünk engedi, nevelhetjük mi magunk is egy cserépben az ablakban vagy az erkélyen. Valljuk be: a magunk termesztette reteknek bátrabban esszük meg a levelét is. A hónapos retekre tényleg nem kell sokat várni, a sikerélmeny pedig garantált.  

Retekvaj

100 g puha vaj

6 darab retek

6 darab reteklevél 

tengeri só (ha van fleur de sel, azaz sóvirág)

1. Vágjuk apróra a megmosott retek golyóbisokat, én előbb félbe vágtam, abból szeletkéket és azt tovább aprítottam.

2. Csíkokra szeltem a megmosott retekleveleket, majd keresztben nagyából akkora darabokra, mint amikor durvára vágjuk a petrezselymet.

3. Keverük össze a puha vajat az aprított retekkel, reteklevéllel és sózzuk meg. Pirítósra kenve egy pohár hűvös fehérborral sem utolsó.

Kész is a borkorcsolya.