Bolondulok a lepényekért. Tudom, igaziból ezek quiche-ek (ejtsd: kis-ek), tarte-tok (ejtsd: tárt-ok), néha lepitézem őket, de valahogy könnyebben jön a számra, mint a quiche. Arról nem is beszélve, hogy magyarul enyhén félreérthető (ld. még a Republic örökbecsű dalszövegét, miszerint: "Nyakamon a quiche"). Szóval maradok a lepény vagy a pite megnevezésnél.
Hogy miért is szeretem?
Mert:
1. nagyon franciás,
2. könnyű ebéd vagy vacsora egy egyszerű zöldsalátával például,
3. viszonylag gyorsan elkészül,
4. kedvemre variálhatom a készletem, a család/vendégek ízlése, érzékenysége illetve allergiája függvényében.
Klasszikus amiahűtőbenvan quiche recept következik. Kissé elfáradt spárga, maradék rikotta, némi reszelt sajt a zacskó aljában, sonka. Leveles tészta szinte mindig van a hűtőben, ha ott nem, akkor találok a fagyasztóban. Elhajlítom a spárgát addig, hogy kettétörjön. A tetejét használom, az aljából krémleves lesz (pucolás, sós vízben főzés, botmixer, szitán átszűrés). Ha friss, akkor csak a végét vágom le és az egészet felhasználom a lepényhez.
Spárgás, rikottás, sonkás lepény
1 csokor/marék/maradék sárga 
fél doboz rikotta
2-3 evőkanál reszelt sajt
sajtmaradékok (itt éppen camembert)
2 tojás
2 dl tejföl
2-3 szelet (gép)sonka
só, őrölt szerecsendió
1 csomag leveles tészta (250 g-os)
1. Előmelegítem a sütőt 200 °C-ra. Közben lobogó sós vízben blansírozom a spárgát, azaz beledobom, várok egy-két percet es gyorsan leöblítem nagyon hideg vízzel. Lecsöpögtetem.
2. A leveles tésztát piteformába teszem (én előre kinyújtott tésztát használok, sokszor avval együtt teszem a formába is, hogy ne kelljen vajazni, lisztezni) és beletépkedem a sonkát. Egy tálban összekeverem a rikottát, tejfölt, reszelt sajtot és a darabokra vágott sajtmaradékot (camembert-t), a két tojást, sózom és szerecsendióval ízesítem.
3. Ráöntöm a tésztára, kirakom a blansírozott spárgával és kb. 25-30 perc alatt készre sütöm.
Vinaigrette-es zöldsalátával az igazi (meg egy kis fehérborral).
