Pain d'épice. Mézeskalács kenyérnek fordítanám szívem szerint, minket leginkább arra emlékeztet ízvilága. Rengeteg változata létezik, ami mindegyik receptben szerepel az a méz, a liszt és a fahéj-szerecsendió-gyömbér kombó. Ez most egy burgundiai verzió. Nehogy visszatartson bárkit is, ha valamelyik fűszer hiányzik a recepthez, ha a fenti három megvan, vágjunk bele. Állaga kissé ragadós, érdemes sütés után azonnal kiborítani a formából. Ennek köszönhető, hogy nem szárad ki egykönnyen. Ez a változat tojásmentes, és a fűszereket is mind őrölve adtam hozzá. Az ánizsmagot szokták egyészben is beletenni, de  az sokak nemtetszését váltaná ki a családban. Őrölve bezzeg megeszik. 

A fűszerkenyér a legenda szerint akkor került Burgundiába, amikor Bátor Fülöp burgundi herceg feleségül vette Flandriai Margitot, aki magával hozta a számára oly kedves édes kenyér receptjét. A kalácsszerű kenyeret későb főleg karácsony közeledtével gyártották, majd a kis céhek különféle formákkal, ízvilággal lepték meg vevőiket. 1900 elejére Dijonban egy tucatnyi készítő napi 3 tonnát állított elő, igazi mézeskalácsgyárosok lettek elődeikhez képest. Máig ez Dijon egyik gasztronómiai érdekessége.    

Nincs szögletes, hosszúkás úgynevett cake sütőformám, ezért a tészta egyik része lapos kismértetű sütőtálba került, a másikat pici financier formákba öntöttem. Elsőből szeletelhető kenyér lett: pirítóssal akár lekvárral akás sós kencékkel vagy májpástétommal is kitűnő. Miért ne lehetne a lesütött ünnepi kacsa- vagy libamáj kísérője? Baráti reggeliket, brunchokat színesíthetünk vele, most lesz rá alkalmunk többször is decemberben. A másik felével baba uzsonnát redeztünk: igazi babaházhoz passzoló méretű pain d'épice-t kapnuk belőle. Olyan gyorsan bekapkodták a gyerekek. hogy még le sem tudtam fényképezni. 

Burgundiai fűszerkenyér

Hozzávalók

250 g liszt

125 g méz

125 g cukor

1 zacskó sütőpor

1-1 kávéskanál a következő őrölt fűszerekből:

gyömbér, fahéj, szerecsendió, ánizs és négyfűszer-keverék

1 kávéskanál narancsvirágvíz 

1 csipet só

vaj a formák kikenéséhez

1. Előmelegítjük a sütőt 150 fokra és kivajazzuk a sütőformá(i)nkat. Felforraljuk a tejet egy kis edényben és ha már kész, a tűzről levéve, kevergetve feloldjuk benne a mézet.

2. Egy nagy salátás- vagy keverőtálba szórjuk a lisztet, közepébe ünjük a cukrot és a sütőport, a mézes tejet, a csipet sót, a narancsvirágvizet valamint az őrölt fűszereket. Addig kevergetjük, amíg homogén masszát nem kapunk belőle.

3. Félig-háromnegyedig töltjük a formákat és 45 percen eresztül sütjük a sütőben. Még melegen szedjük ki óvatosan a formá(k)ból.